Utálom kidobni a cuccaimat. Például ezért porosodik már fél éve a polcon egy FM transmitter a méltán világhírű „Energy Sistem” gyártótól némi szoftveres hibával, arra várva, hogy előkerül hozzá egy javított firmware vagy legalább a gyári.
Szerintem másnál is előfordult már, hogy korunk főgonosza, a micro-USB aljzat meghibásodása, használhatatlanná tette az egyébként remekül működő telefont / tabletet / akkumulátoros kéziventillátort. Azt azért ki lehet bírni röhögés nélkül, amikor megpróbálod a merülőfélben lévő eszközt feltölteni, de csak rengeteg mozgatás és próbálkozás árán sikerül beleszuszakolni egy-egy százalékot, aztán már annyit sem. A szeretett kütyü a kezeid között leheli ki a lelkét, és közben semmit sem tehetsz. Hőn szeretett Lenovo Yogám is erre a sorsra jutott, ezért elhatároztam, hogy többet ilyen nálam nem történhet meg!
Rövid keresgélés után ráakadtam a Moizen nevű gyártó M1 fantázianevű mágneses USB kábelére. Tekintve a nem túl borsos, kb 900Ft-os vételárat, a bizalmat rögtön megelőlegezve, rendeltem is kettőt, amit a következő hetekben további három követett.
Tudom! Ez már-már spoilernek számít. Valóban bejött a cucc.
A kicsomagolás nem tartott sokáig. Eleinte egy egyszerű grafikával díszített, később már fényképpel ellátott dobozkában érkezett. De ugye semmi sincs ingyen. Ez a Design Upgrade az eddigi egyetlen hozzá kapott tartozékba került. Az új dobozos verziónál már nélkülöznünk kell a gitárpengetőt, ami szerintük megkönnyíti a csatlakozó eltávolítását a töltendő eszközből. Ezen ne bánkódjunk. Inkább feszegetésre volt alkalmas, mint szakszerű eltávolításra.
Ugyanakkor, ami minden dobozban benne volt, az a többnyelvű használati utasítás és a két részből álló kábel. Az egyik fele a micro USB aljzatba illő „dugó, a másik maga a kábel, klasszikus USB dugóval és egy speciális foglalattal. A két rész között aranyozott felület csökkenti az ellenállást és a deformációt, valamint növeli az élettartamot. Ez, és az összesen 46 szál tiszta réz vezeték gondoskodik a 97%os hatásfokról és a maximum 2,1A átviteléről. Már amennyiben hihetünk a gyári leírásnak.
Az anyaghasználat megfelelő, ugyanakkor semmiképp sem prémium. Aki arra vágyik, az válassza inkább a némileg drágább változatok egyikét.
A gyakorlatban? Akár fél kézzel teheted töltőre az energiaéhes dolgaidat, miközben még sokadjára is rácsodálkozol a „csatlakoztatási érzetre”. Bár elsőre nem tűnik fel, a dugó és a foglalat valójában nem szimmetrikus. Az előbbin két sorban találhatóak a csatlakozási pontok, az aljzaton azonban csak egy sornyi van. Töltésnél nem kell figyelni rá, hogy a tüskék melyik sorral érintkeznek, azonban az adatátvitel csak az egyik pozícióban működik.
Valóban kilóg valamelyest a telefonból, azonban a legtöbb védőtok ezt jól palástolja.
Gombóc Artúr módjára csemegézhetünk a különféle változatok közül, hiszen létezik drágább verzió, USB Type C verzió, Iphone csatlakozós verzió (8pin), 2-in-1 verzió, ...
Az alap verziót itt találjátok.
Egyetlen jó tanács még a végére. Célszerű egyfajta gyártó/termék mellett elköteleznünk magunkat, hogy aztán a háztartásban lévő mágneses csodatöltők kompatibilisek legyenek egymással.
És nem csak engem győzött meg, hanem a Télapót is.
Nálunk mindenkinek hozott belőle, van akinek többet is, hiszen ő is tudja, hogy kell egy az autóba, egy a munkahelyre és…
További bejegyzések:
>Pekingi Wunderbaum, avagy az autóba való szagsemlegesítő
>Napelemes Akkubank - Bear Grylls nem ezt választaná
