Ahogy a nóta is mondja „Régóta vártam egy fröccsöntött papucsra”.
Mióta felfedeztem magamnak a kínai web áruházakat, valami elszabadult bennem. Átszakadt egy gát. Ha eltelik egy hét rendelés nélkül – lehet apróság is- izzadságban forgolódva ébredek. Kell találnom valamit, amire nagyon vágyom, noha semmi szükségem rá. És mindig találok is valamit! Aztán a megrendelés után egy jóleső érzés tölt el. Már csak várni kell a futárt. Ez az első 5 napban még nem túl aktív dolog. A második hét vége felé azonban már rituálék születnek. Napi kétszeri postaláda és csengő ellenőrzés, résnyire elhúzott függöny, hogy azonnal lássam, ha megáll egy autó a ház előtt. Aztán mikor végre kezemben a csomag, rávetem magam, mint Taz! Jöhet a bontogatás. Kiül a gyermeki öröm az arcomra, néha még egy kis kíváncsiság is, mert nem tudhatod melyik várva várt csomagot is tartod a kezedben. Lehet, hogy függő lettem?! Sebaj! Ezzel együtt tudok élni.
Röviden összefoglalva kütyükről, ketyerékről, dolgokról lesz itt szó.